Milyen a cékla?
Gyökerét földben tartja,
de csatlakozik az Égi erőkhöz,
hiszen a Nap leveleit érleli, növeszti
s a levél átadja a kapott sugarakat,
hogy kerek
vagy épp
hengeres szülessen belőle.
Ha a cékla földben lévő része
a testi - lelki táplálék, mely a véráramba kerülve
erősít,
lelkileg a mélységet tárja fel,
akkor a levél a szellem.
A könnyed, szellemi táplálék.
Miért van az, hogy azt tudom, mi kell a céklának olyan, mint kömény, fahéj, az élet sója - borsa, ecestes íze néha, s miért nem tudom, hogy mi kell a Férfinak?
Bár én vagyok, kőkeményén, a fa héjja, melyet háncsról - háncsra lebontva a sima felület megmutat, szépségének a teremtést Te róhatod bele, Te írhatod történetét.
Sója - szavának súlya s csípősen borsos vonala, keserűre húzza néha a szád.
A céklák sorban egymás mögött a sorban, vajon olyanok, mint az Emberek?
De nem tudhatjuk ki, hogy dolgozza fel amit kap, akár
a szelet,
az esőt,
a napot,
a rágcsálókat,
melyek gyökerüket rombolják.
S az, hogy hogy került földbe, számít.
Csak úgy beledobták,
vagy szeretettel várták tőle a születőt az Újat,
mennyire befolyásolja azt, hogy
élet lesz e benne vagy méreg,
mely az életet kioltja?
Képes adni magát?
Ízében, formájában olyan ez, mint a Nő.
Ki mit kapott hordozza s csak az érti - ki képes befogadni, azt amit sugárzóan ad.
Kéred a céklát?
Nem.
Mert nem ismerjük mi kell a céklának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése