A főzés, mint alkotás....vegánságom története kendőzetlenül (I. rész)

Vigyázz, hosszú lesz, őszinte önvallomás, zsályásan játékosan.

Egyszer egy rádióbeszélgetésben mesélhetem a vegánságomról.

Szociális helyzet hozta a vegán létet az életembe. A gödöllői dombság egyik mesés falujában éltünk Almámmal, ahol egy nagy területet - erdővel, gyümölcsössel, szántóval kaptunk "ajándékba", hogy új életet kezdhessünk. Ebben az időben napi 2.300,- forintból éltünk. A házat és a területet kaptuk, a rezsit fizetnünk kellett. Mivel télen költöztünk, nem volt már lehetőség a kertből élelmet szereznünk, de még a nyáron készített befőttek, lekvárok, szószok, krémek velünk voltak. Az épület régi kocka alakú volt fűtése gáz, mert a régi cserépkályhákat elbontották. Az első hónapban kiérkezett számla szinte elvitt minden pénzünket, a napi megélhetés mellett. Ezért beköltöztünk a konyhába, amely egy téglalap alakú jurtává lett átalakítva, ott volt a konyha, egy ajtóból a mosdó és a fürdő :-) itt éltük napjainkat. Majd sikerült egy folytonégő kályházhoz jutnunk, mellyel végre tudtunk fűteni, de ehhez össze kellett gyűjtenünk a területen lévő fákat, ágakat, gallyakat, hogy legyen gyújtós és vásároltunk még hozzá fát is, amit jómagam aprítottam fel.
No, ekkor mikor már eléggé lefaragtuk az anyagi helyzetünk, az ételkészítés ugyanolyan fontos szempont volt, hiszen mindennap ennünk kellett.Viszont a konyhában volt, hogy csak három alapanyag volt, mint például sárgaborsó, köles és nyáron készült paprikaszósz. Hátranéztem, láttam a lányom és nem volt, mit tenni mosolyok és kacajok között elkezdtem főzni. Úgy éreztük, hogy a világ legfinomabb ételét fogyasztjuk éppen, mely ízeiben kerek, egészet alkotott. Mintha, minden rendben lenne, hiszen, mi vagyunk a leggazdagabbak e földön.

Itt kezdődött az én vegán létem pár év vegetárius időszak után.
Szándékosan élveztem a visszafogott alapanyag mennyiséget, hiszen olyan alkotói energiákat kezdtem életre kelteni, amelyről nem is tudtam, hogy létezik bennem, bánni tudok vele.
Távol mindentől, net, tv nélkül, egyedül egy kisgyermekkel, akivel nap, mint nap a menetrend a következő:
ébredés, reggelizés, rőzse gyűjtés, begyújtás, ebéd, kint lét, vacsora, esti szeánsz, alvás...volt egy kedvenc esti szeánszunk, melynek rövid történetét, - márcsak a kerekség miatt is elmesélem:  egérkét találtunk, első felindulás, azonnal az eltávolítás, majd egy reggel, arra lettünk figyelmesek, hogy a kenyérsütés tepsijében aprócska lábnyomok vannak. Elterveztük, hogy éjjel megvárjuk, és megfigyeljük. Menetrend szerint hajnali fél kettőkor elindult és mi a kurblis lámpánkat, mely nem volt halkan, felhúztuk és rávilágítottunk. Ekkor megállt, mint aki azt gondolja magáról, hogy láthatatlan. Másnap már nem volt kérdés, almát, diót kapott tőlünk és békében éltünk egymás mellett.

Pár hónap múlva elhagytuk Versegi otthonunk és a közeli faluban maradt egy család, akik a barátaink azóta is. Hazatérve a pusztába, Debrecenben újratervezés folyamatába kerültünk. Mit csináljunk, hogyan éljünk?

A vegán ételek megmaradtak, de még közel sem volt annyira izgalmas, mint most - legalábbis így visszatekintve. Ekkor jöttek sorra a lehetőségek, mint a Biodoboz, melynek koordinálását ebben az évben vállaltam el. A biozöldségekkel való találkozás még inkább felszínre hozta az alkotókedvem és csak főztem, alkottam. Mivel magas minőségűek ezek az alapanyagok, már nem is a főzés játszott nagy szerepet az ételkészítés folyamatában, hanem a velük való együttműködés. Csodáltam az illataikat, formáikat, színeiket és szépen lassan a szezonális körforgásnak megfelelően egyre többükkel találkozhattam, - bár  volt sejtésem arról, hogy mikor minek van rendeltetési ideje.

Olyan volt minden konyhában töltött pillanat, mint egy meditáció - kikapcsoltam és hallgattam a belső hangra, kapcsolódtam s ezt a kapcsolódást úgy szomjaztam, mint csecsemő az anyatejet.

Az alkotás pillanatában csak a most van, áhítat csenddel fűszerezve s ebben az állapotban születnek a Vegán Csodák, mind fűszerezésben, mind tálalásban. Ez a folyamat hozta az első szakácskönyvem, melyben még nemcsak vegán ételek kaptak helyet, viszont ellensúlyként sok - sok házilag elkészíthető polcra tehető finomsággal; mint natúr befőttek, lekvárok, krémek, innivalókkal szinesítettem a recepteket.

A könyv megjelenése után kaptam néhány megkeresést és ráfeküdtem a szezonális krémek készítésére, aztán tartottam főző klubokat, ahol tematikusan ismerkedtünk az alapanyagokkal, a gabonákkal, az otthon elkészíthető ételekkel. Majd megérkezett az Ősz és engem újra hajtott az alkotás, összegyűlt megint annyi recept, mely már mind vegán volt, hogy elkezdtem összeállítani a második könyvem, mely angol - magyar nyelvű lett.


A történet hamarosan folytatódik extrán fűszerezve, nem kímélve a fogyasztói társadalmat.....a miértekre fókuszálva.

Fogadjátok szeretettel <3