Rusztikus lenmagos kenyér

Rusztikus lenmagos kenyér

2016. december 4., vasárnap

Pár mondatban: Vegán étel bográcsban? Miért ne?

Péntek reggel volt egy mini "balesetem". A Bethlen utcán az átkelőnél vagy egy "zöld sziget" a közlekedő utak között. Minden nap ott jövök át az oviból, mert nem szeretek várni a lámpára, olyan ez, mint mikor biciklivel vagyok, akkor is a haladás a cél, - főleg most, hogy reggel nagyon hideg van, bevallom nem szeretek Debrecen második legszelesebb csomópontjában álldogálni.
A földdel vízszintben van egy köbö 30 - 50 cm - es átmérőjű cső mélyítve, amelyet minden nap kikerülök, kivéve ma. Beleléptem, elborultam, ráborultam a sípcsontomra és kifolyt a könnyem, annyira fájt. Senki, de senki ki nem szállt az autókból - pedig egyet majdnem lefejeltem, így csendben botorkáltam fel és indultam haza. Kérdéses volt, hogy mi lesz, mert fájt.
Este a Biopiacon előkészültem, amivel lehetett.
Azonban Szombat hajnalban biciklire pattantam és tüzet gyújtottunk.

Kishegyesi krumplis tésztát terveztem, el is indítottuk, ahogy azt kell, kevés olajon fűszerekkel pároltuk a háromféle hagymát, hozzáadtuk a lebbencs tésztát, - közben a burgonya már főtt a gázon, pont azért, hogy minél hamarabb elkészüljön  az étel s mivel sokan voltunk a burgonyát hozzáadtuk és felengedtük vízzel, hogy bőséges legyen a bogrács tartalma. Eredetileg viszont, ha a megadott menühöz ragaszkodtam volna, akkor a burgonyát csak átforgattam volna a fűszeres hagyma - tészta alapon, hogy kissé megpiruljon itt - ott, de nem így történt.
A bográcsban készült fűszeres ételhez készült egy ízvilágában egyedi saláta, melynek alapja a savanyúkáposzta volt kaporral, ezenfelül a fűszerek együttesével - kiegészülve gránátalma sziruppal tökéletes társá vált a tésztás ételnek.
A recepteket feltettem a LeSaugeZsálya oldalra.
Szeretek mindent  meg'Zsályásítani', beleadni azt a fajta ízvilágot, melyben még sokszor én is keresem önmagam, de kísérletező típusom miatt, általában addig csűröm - csavarom az ízeket, hogy mégis sajátos engem tükröző ízeket - szineket sikerül varázsolnom, melyeket én jómagam Szelídnek nevezek, mert harmónikusak.

A Biopiacnak alapvetően van egy hangulata, az embereket ott nem kell győzködni, hogy mit miért érdemes fogyasztani, tudják, és ezzel teljesen más mondanivalókra helyeződik a hangsúly.

Az külön öröm volt számomra, hogy többen velem tartottatok, segítettetek: például Panni fényképezett, Gabika tartotta a frontot, Ani a gyerekekkel érkezett, de így is kiterjedt a figyelme mindenkire, jöttek Biodobozos tagok - volt, aki kicsi gyerekkel, velünk tartott egyik edzőtársam Gabi is.

Fürdőzöm a szeretetben, amellyel felém vagytok. Köszönöm <3.

'Sosem szerencsés, ha az érzelmek elvakítanak bennünket, amikor tényekről van szó.'
Murakami Rjú





Kérdésként merülhet fel, hogy mégis, hogyan viselhetek akkor gyapjú pulóvert, ha én vegán vagyok és vegán ételt készítek?

Hát ez úgy van, hogy ezt az Erdélyből érkezett szépséget már nagyon régen kaptam és a kislányom Téli érkezésénél sokat viseltem, így igen - bevallom "kötődök" hozzá, pedig egyébként nem gyűjtök semmit és nem ragaszkodom semmihez, na jó, azt is bevallom, hogy van 1.500 fényképem, amelyekben még kézi - manuális géppel készült fekete - fehérben; melyeken vannak olyan helyek, amelyeket minden évszakban, időjárási adottságokban lefényképeztem, így van belőle szines és fekete - fehér változat is.
Azóta sokszor kaptam gyapjú pulóverre ajánlást, de mind visszautasítottam, mert nekem van egy s újra már nem vagyok kapható. Sokszor azt mondják, egy bizonyos idő után az embernek kialakulnak "rigolyái", hát nekem ez, de ettől azért, még rugalmas típus vagyok
Azért viselem, mert meleg: és tetszik, nem tetszik a vissza - visszatérő hideg téli időszakban olyasfajta meleget ad, melyért hálás vagyok.
Példaképem Kőrösi Csoma Sándor. Olvastam, kutattam, tisztelem, minden tiszteletem az Övé. Amikor Tibetben járt és Ladakhban, ablaktalan épületek szobáiban a gyertyalángja mellett a többrétegállatszőrből készült takarókkal beburkolózva jak teát iszogatva, végtelenül legyengülve, sem fogadta el az állati eredetű ételeket, a vajas teára viszont szüksége volt a túlélést éveken át megélve.
Láttam a szülőházát, voltam ott, ahonnan hátranézve köszönt el otthon hagyott családjától és "megfilmesítésre" váró utazásait megkezdte.



2016. december 2., péntek

2016. november 26., szombat

Van amikor.....



Van amikor, a fényből nézve mindent árnyékban látunk, sötétebben, kontrasztosabban, a távoli dolgok pedig elmosódva a homályba vesznek....

A Lét szinpadán, ahol a jelenetek éppen Most játszódnak, a szereplők ugyanolyanok, mint bármelyik korban, csak a ruha más rajtuk és más eszközök állnak rendelkezésükre.
Emberileg ugyanazokkal a jellemzőkkel vagyunk felruházva, van ami emel minket s van ami lehúz.
Vannak kapcsolatok, melyek kikerülhetetlenek, ha hisszük, hogy már lehetett közünk egymáshoz előző életeinkben, hiszen az Ember nem csak egy Életet Él.
Születésünk pillanatában magunkkal hozunk, kapunk alapvető jellemvonásokat, majd tapasztalásunkból kifolyólag újabb dolgokkal gyarapszunk, ezen hármas anyag összegyúrása kíséri végig létünket, megnyilatkozásainkat. Ezek között van mivel nehezen barátkozunk meg s állandóan mások számára igyekszünk megváltozni, hogy elfogadhatóbbak legyünk, van amelyek segítenek minket életszakaszokban s előfordul, hogy olyan programok futnak bennünk, melyek felismerésekkor szeretnénk tőlük megválni. Bármilyen vonásról is legyen szó, tudnunk kell, hogy mind minket szolgál, melyek által kerekebben élhetünk. Nincs jó vagy rossz jellemvonás, mások mondják csak, hogy ez rossz, vagy ez jó benned, de magamban tudnom kell, tisztában kell vele lennem, hogy ez én vagyok.
Én vagyok mindaddig, míg nem akarok már lenni, míg nem akarok beletagozódni, belesimulni a mások által nagy egésznek hitt illúzióba, ahol már nem divat az őszinteség, hatalmas az ármány és az ártás.
Azt mondják a nagy ezo  - spiritől elvakult magukat szellemileg fölöttesebbnek vélő emberek, hiszen ez tükör...azért bánt ez téged, mert benned van. Elgondolkoztam rajta bevallom, de csíráját sem találom ezeknek. Azt gondolom tanulási lépcsők vannak, sok mindennel találkoztam 36 évemben itt, és tudom, hogy sok mindent hoztam is magammal, azért kell találkoznom mindezzel ami mostanában teljesen megborít, csalódást okoz, fáj, mert meg kell tanulnom elfogadnom, mert én mindenkiről azt feltételezem ami bennem él, s mikor mással találkozom, azt nem értem.
Nem értem, hogy nem látják a sok ártó szándékot, hogy nem érzik, ha bántanak embereket, azzal, ahogy viselkednek, azzal, ahogy beszélnek velük.
Nem értem miért nem lehet mindent megbeszélni, miért nem lehet mindenről beszélni, miért kell a hanyag, felszínes, semmitmondó dolgokra koncentrálni. Tudom, tudom, mert mindenki mást tapasztal, mindenki másért fontos ezen a Földön, ami Most van.

Egyre kevesebb emberrel tudok beszélni sallangmentesen, őszintén, úgy, hogy tudom a belső fejlődés átadása, a felismerések közös boncolgatása és majd mindennek a gyümölcse közös lesz.

Úgy érzem kevés vagyok, úgy érzem semmi sem működik, úgy érzem magányom egyre mélyebb, a víz már nem ragyogóan kék, hanem mélységéből fakadóan egyre sötétebb, bár mindig látom a Napot tükröződni a vízfelszínen, segítő kezet kevesek nyújtanak, kevesen mernek ebbe a sötét folyóba belenyúlni, pedig csak a folyó sötét. Nem félek a sötétbe merészkedni s felhozni egy - egy lélegzetvételnyi idő alatt olyan ládába zárt kincseket, melyek kulcsa nálam van, de ahhoz mélyre kell merüljek.
Mindenki mindig egyedül van, mindenki mindig egyedül él át mindent, egyedül születik s egyedül hal meg, egyedül tombol az éjszakában a szoba padlóján, egyedül nevet önmaga esetlenségén.
Tudom.
Tudom, hogy mindenki nagyon elfoglalt magával.
Tudom, hogy mindenki maga haladására hajtva a vizet saját malmában, s ha folyamatosan őröl, az folyamatos belső munkát igényel.

Úgy érzem, hogy már nem divat figyelni a másikra, nem divat fogadni a szeretetet, hogyan is tudná azt a másik, ha önmagával szemben is szeretetlen, ha azt gondolja, hogy a szeretet mögött valamilyen érdek húzódik, valamilyen feltétel.
Lassan már szégyellnivaló, ha érzékeny vagy, ha együtt érzel, ha történetet mesélsz, ha alkotsz, mert nem azt látják benne, hogy Ez belőled árad, hanem azonnal elkezdődik a kritizálás, a hogyan is csinálnád Te jobban, a miért nem működik jól, dehát ilyenkor csak másodlagos minden, elsődleges az hogy Teremtő erőd által több kézzel fogható dologban megnyilvánulsz, mely simogató léleknek - szellemnek.


Én már olyan Nő vagyok, aki engedi, hogy a szél ágaival játsszon, ha tomboló vihar törne derékba, inkább már lehajolok, alázatosan, ágaimmal minden bennem lévő érzelemmel a külső világhoz kapcsolódom, de hozzám kevesen kapcsolódnak.

Az ízek azért ilyenkor is bennem élnek, mert nem most születtek bennem ezért meghalni sem tudnak, még akkor sem, ha csak parázslik bennem az élet, mert egy - egy szikra, lehelet, mindig Égig érő lángot varázsol, melynek fénye újra bevilágít a legrejtettebb zugokba is.

Jó fejlődést kívánok, mélyre tekintést, őszinteséget.

2016. november 2., szerda

Epizódok



Nő vagyok.
Milyen Nő vagyok?
Amikor megszületünk hozunk magunkkal valamit - jellemvonásokat, adottságot, tanulunk a fejlődésünk során, közben történnek olyan helyzetek, esetek, amelyek krízist okoznak, - feldolgozásuk időbe telik, de vannak, akik sosem tudják feldolgozni, így bármit is hoztunk magunkkal és bármennyire is mondják, hogy szabad akaratunkból vállalunk fel feladatokat, az addig hömpölygő - változó folyamatok teljesen más mederbe terelik a folyót - ami akár lehetek én is, a Nő.

Vegyük azt a példát, hogy bár túl estem a saját vállalásaim nagy részén, amelyekből egészségesen ki tudtam jönni, mégis, mintha örök bélyegként láthatatlanul megjelenne egy - egy mozdulatomban, mondatokba foglalt szavakba, pedig én nem vagyok Férfi gyűlölő.

Szeretem a Férfiakat, azokat a Férfiakat - akik Emberek is egyben és Emberként - Nőként fogadnak.
Nem szeretem azokat a Férfiakat, akik "használati tárgyként", szexuális eszközként, leuralható egyénként, megszégyeníthető személyként  tekintenek rám és szavaikkal, majd tetteikkel is erőszakos útra terelik saját akarati megnyilvánulásukat, csak, hogy tudjam hol a helyem.


De hogyan is tudnám, hogy milyen a Férfi, mikor még önmagam sem tudom mi a Nő, pedig elvileg annak dobtak le ide ebbe a káosztól átitatott szinházba, amit úgy hívnak Lét.


Sokszor úgy érzem, főleg így visszagondolva mondjuk csak erre az évre, hogy epizódokban vagyok.
Önmagammal és más Emberekkel, akiknek többségük már Férfi.
Azért írom ezt, mert vannak Férfiak akik azok szeretnének lenni és bele- belefutnak a bizonyításba, és görcsösen férfiaskodnak, mely erőssen érezhető a tetteiken, a kommunikációjukon.
Vannak viszont Férfiak, akik egyértelműen magukon viselik tetteikben, szavaikban is azt, hogy Férfiak, nincs szükségük malőrök sokaságára, álarcokra, nem akarnak nekünk bizonyítani csak vannak.


36 évesen egyedül egy majd 7 éves kislánnyal, misszióim, vállalásaim közepette néha igen nagy szükségem van Férfiakra, de olyan önprogramozásokban voltam eddig, amelyek nem engedték, hogy bárkit is megszelídítsek, közben pedig én szelídültem, már nem vagyok szilaj csikó, nem vagyok tomboló orkán, mert feldolgoztam, megértettem mindent s vágyom az ölelésre. De nem fájdalmas vágyakozás ez és nem kell engem sajnálni, hogy egyedül vagyok 2009 Április 21. - e óta, azért van ez, mert ez alatt az idő alatt volt lehetőségem tanulni - megismerni önmagam és kilépni az addigi összerombolt Én tudatból.
Új fejezetet nyitottam 2016 - ban.
Izgalmas részek pörögtek a vetítővásznon, ahol néha fő - néha mellékszereplő voltam vagy csak statiszta.


Eljátszottam már mindent, mit lehetett:
- voltam megalázott, összetört, zaklatott, szerelmes, meg nem értett, vágyakozó.

Én már csak Nő szeretnék lenni. Nem szégyellni, nem magyarázkodni a tetteimet.
Már nem bántom magam, hogy miért nem voltam jó azoknak a Férfiaknak, akikkel ebben az évben kapcsolatot teremtettem. Elfogadom, hogy nem Őket szánta nekem az Ég. El tudom fogadni, de közben kérdéseim vannak, de csak azért, hogy jobban megismerhessem MagaM.
Már ki merem mutatni, ha valami fáj, szóvá tudom tenni, ha valami nem tetszik, ha valamire igényem van azt mondom.

Azok a Nők, akik otthonról hozták a példát, amiről sokszor nem mondták meg, hogy követendő e vagy sem, de ott volt és megtörtént a másolás amikor kiderül, hogy le kellene tenni, mert nem azonosíthatjuk magunkat egy másik ember által megélt tapasztalással, akkor felborul minden "dogma". Újabb alapszabályok kerülnek lefektetésre.

Az első szabály: felfedni azt a Nőt, aki még nem bújt ki belőlem, de már meg - megmutatja különböző arcait
A második szabály: megnézni, hogy zavar e valami a többi Nőben, ítélkezek e, ha igen mely dolgokban, mert valószínű azzal dolgom van
A harmadik szabály: megengedni olyan dolgokat magamnak, amelyeket eddig csak "korlátoltságom" miatt nem éltem meg
A negyedik szabály: leszarni magasról, ki mit mond, az nem engem minősít, hanem azt aki mondja és én nem az vagyok, aminek látnak s ha nem érdekel mit látnak, akkor nem is foglalkozom velük. "Mások véleménye rólunk csak bennünk létezik." (Kaczvinszky J.)
Az ötödik szabály: ne minden áron segítsek, vannak fontossági sorrendek, s nem jó mindenáron csak adni. "Az önzetlenség is önzőség." (Kaczvinszky J.) tanulj meg nemet mondani
A hatodik szabály, hogy a Hetedik Te Magad Légy. Bújj, ki a bábból, repülj - szárnyalj, éld meg a pillanatokat, fogadd az Úton veled haladókat, engedd el őket, ha végeztetek.

Jelenleg két Férfi van az életemben:
- az egyik aki küzd a férfiasságával és nem tudja, hogy mit jelent nekem
- a másik aki Férfi, s akit nagyon tudnék szeretni, de nem én vagyok az a Nő, Aki....

De hajnalban Őket is elengedtem.

S akik ebben az évben kapcsolódtak hozzám, azokért hálás vagyok, mert gyorstalpalón kellett megtanulnom kegyetlen törvényeket, amelyeket nem én írtam, hanem kiszolgáltatottan csak elém tárták.
Köszönöm.

Egy dologgal viszont még mindig "küzdök", hogy úgy érzem magam, mint ez a szétrágott gránátalma, véresen, eldobottan mindig mikor félreértem a felém közeledést, amire én nyitok, adok, majd hajnalban egyedül maradok. S ez az a magány, mikor rájövök, hogy valami egészen más vár rám s ezt már el tudom fogadni, még ha pillanatokra meg is kínoz, mint minden átmeneti, ennek tudatában könnyebb az elfogadást megélni.


S hogy kötődik mindez egy ételes bloghoz?
Mondtam nektek az elején, hogy itt nem csak ételek lesznek, hanem mindenféle lelki dolog is :-).
10.31. - én Frida est volt nálam és aznap éjjel születtek a fényképek és gondolataim.




A recepteket, melyek mindegyike vegán,- megtaláljátok a Le Sauge - Zsálya oldalon.

Egészségetekre.

2016. november 1., kedd

A veganizmus világnapjára






























Vegánság magyarul, szezonálisan, gmo s termékek nélkül, tudatos fogyasztás civilként a helyi termelőktől, mint mondjuk a Biodoboz. Vegánság, mint szellem - lélek együttes megnyilvánulása, nyugalom, harmónia, kreatív ételkészítés, mindez 13 oldalon Zsálya tollából <3

2016. szeptember 5., hétfő

Három plusz Egy....

Három Nő plusz jómagam három hónap alatt egy - egy Csütörtökön egymást gazdagítva vegán ételek társaságában beszélgettünk a Világról, a Létezésről, a Szerelemről s a Vágyainkról az Otthonomban.

Júliusban első alkalommal fogadtam közös ételkészítés miatt vendéget a kis konyhámba.
Eszterrel közösen alkottunk. Imádok kenyeret sütni ezért nem is volt kérdés, hogy mivel kezdjük a közös délelőttöt.A menüt megírtam itt nektek recepttel együtt, ezért nem ismétlem magam:

Közös nap Eszterrel


Imádom a számokat s hetedik hó hetedikén simogató, mély szinteket megjáró beszélgetésben volt részem - részünk, amelyért a mai napig hálás vagyok. Köszönöm Eszter.

Augusztusban erdőt -mezőt járó s a gombákat igen jól ismerő barátom látogatott hozzám, aki olyan szenvedéllyel mesél, hogy az ember előtt feltárul egy másik világ.
Andreával ismertük egymást s a falatozás alatt kiderült, hogy szavak nélkül, tetteink alapján is hasonló utat jártunk be egyenként.Vele a menü következő volt:
- Sárgarépás vöröslencse fekete bulgurral, hagyma csatnival grillezett cukkinivel mángold ágyon.


A receptet a Le Sauge - Zsálya oldalon megtaláljátok:
Zsálya féle főétel Andival

Andival még arra is volt idő, hogy közösen bicajozzunk. Búcsúzásunkkor a következő hasonlattal köszöntünk el egymástól.
Ugye láttál már hernyót? S ugye láttad bebábozódni? S láttál már bábból kirepülő pillangót? Ha igen, tudod ugye, hogy egyénenként más színben, méretben tündökölnek. Legyél Te is bábodból kiröppenő, virágokon megpihenő, szárnyaidat meglebegtető szabadon szárnyaló s hitedben megmaradó.
Köszönöm.

Szeptember első napján Éva látogatott el hozzám. Májusban találkoztunk először, kevés szót váltottunk, de benne volt a levegőben a találkozás. Konyhámban sürögtünk, kenyeret sütöttünk, aprítottunk, ízesítettünk, melyből egy harmónikus ízvilágú menü született.

A receptet képekkel megtaláljátok a Le Sauge - Zsálya oldalon:
Zsályaféle finomság Évával és Éva blogján  cékBécsi Éva blog

A délelőtt folyamán egyértelműen megmutatkozott, hogy a Hold, mint olyan, milyen szerepet tölt be az életünkben. S hogy miért érdekes ez?
Az Ember vált az idők során Természet alattivá s nincs abban semmi különös, ha az Ember együtt mozog a Természettel, de ezt az egyre inkább nemcsak egymástól, de a Természettől is eltávolódó emberek nehezen értik meg.

Három személyiség, három Nő plusz jómagam erősítettük egymást, figyeltünk a másikra s azóta is tartjuk a kapcsolatot, hiszen hálás vagyok, hogy az Úton melyen haladok s azon az Úton, melyen Ők haladnak vannak közös találkozó - kapcsolódó pontok, hogy nyitottan tanulva tanítsuk sok sok mosollyal és őszinte szívvel egymást.

Izgalmas volt írni a találkákról ugyanis mély volt mind s elevenen él bennem az élmény, el - elgondolkoztat egy - egy mondat s visszatekintve értem csak meg, hogy a jelenemet miben teljesítette ki.


2016. augusztus 23., kedd

Szárnyalás...

Ha sokáig üldögélsz egy fa ágán és markolod az ágat, hogy le ne csússz, megszokod, hogy egy nézőpontból látod a világot...ezen csak az változtat, ha éppen évszakváltás zajlik körülötted, ilyenkor néha vakítóbb a Nap, hűvösebb a levelek alatti ejtőzés vagy épp fagyosabbak a nappalok, hidegebbek az esők...

Amikor úgy érzed megerősödtél és az addig elhanyagolt szárnyaid kitárod, nekirugaszkodsz s a felhők közé emelkedsz...lesz aki félt, aki aggódik, hogy össze ne törd magad, lesz, ki nem érti miért vágysz másra s lesznek kik szárnyalnának veled, de még szárnyaikat erőssítik...
a bátorság a bizalom segít felülkerekedni mindenen....fentről más a lent s rémisztő lentről a fent...

Ha egyszer már nagyot repültél örülsz a kisebb távoknak is, melyek újra meg - megerősítenek, hogy állandó szárnyalásod kimerítő, így a pihenő idő, mely alatt körülvesz a lét mindenféle lepellel bármikor kitekintést enged s ez nem azt jelenti, hogy örökre továbbállsz, hanem azt, hogy bejárod az utad, mert hajt a kíváncsiság, az örök fejlődés, a tapasztalat, hogy jobb magadhoz juss el..

Szárnyalj hát akármilyen kis madár vagy, akármilyen ragadozó, az mikor szárnyaid szárnycsapásai dallamokat rezgetnek a levegőben a legtisztább muzsika...a szél és Te játsszátok a zenét, mely nem megkomponált, csak történik a pillanatban...




Le Sauge - Zsálya megnyitotta kapuit, hogy ömagát megismerve másokkal közösen töltött idejét értékesen, figyelemmel, megbecsüléssel élje meg s közben azt a szépséget ami a világban egyértelműen van, főztjeivel visszacsempéssze a szürke, borús tényekkel riogató álságoktól hangos mások által igaznak hitt világba.

Szárnyalj....merítkezz meg a bársonyos égi felhőkben, mosakodj tiszta vizű tavakban, ragyogj, mert mi Lelkedben Szemedben s Ki Szabad kitárja szárnyait s ha készen állsz......kóstolj bele abba a világba, ahol az Étel - Élet - Lét Tisztán tálalva Zsályától

Itt:

Le Sauge - Zsálya

2016. augusztus 8., hétfő

Le Sauge

Emlékeztek az első blogbejegyzés utolsó soraira?
Január 18.
"Az elkövetkezendő időben fogok írni a hamarosan megjelenő bio vegán könyvről, főzőtanfolyamokról, előadásokról, kifőzdék, - bisztrók, éttermek étlapjairól, a szezonalitásról, a fenntarthatóságról, a hazai élelmekről s emellett találkozásaimról - madarakkal, Férfiakkal, Nőkkel, - Emberekkel s Önmagammal :-)."

Elérkezett a pillanat, amikor az első leplet fellibbentem Le Sauge oldaláról, ami Péntektől Ügy / Közösség oldalként fogja várni az arra fogékony olvasókat a facebookon.

A menülap a következő:
Előélet: Zsálya útja
Főfogás: Le Sauge Bio konyhája, Le Sauge Bio Vegánságai
Desszert: Édes tevékenységek (Szívügyek, Önkéntesség)
Frissítő: Fűszeres gondolatok - cenzúrálatlanul
Az oldal a Természet és - Állatvédelem (leginkább a Vadállatokra kihegyezve) és az Egészségtudatosság köré épül, nem követve semmi eddigi megszokott módot.

Köszönöm azoknak, akik a függöny mögött segítették haladásomat.


Az oldalon igyekszem több missziómat összefoglalni, melyek többnyire a hazai, szezonális alapanyagokra épülő bio vegán konyha fortélyait fogja tartalmazni, megfűszerezve mindezt minden engem foglalkoztató dologgal, melyben saját gondolataimat bátran vállalhatom.
S hogy melyek is ezek?
Az hamarosan ki fog derülni.

A múltból haladunk a jelen felé s előre vetítek egy képzelt jövőt, mely meg nem fogható és állandó változásából fakadóan a rugalmas énemet fogja igényelni, ez egy izgalmas utazás lesz.
Törekedj fáradhatatlanul! - mondta Buddha, hát legyen!

2016. július 26., kedd

Zsálya és a ......

.........még pirkadt mikor elégedett mosollyal ébredtem, mellettem pihent a lányom s a másik oldalamon a Férfi, kinek bőre illatából mélyet szippantottam s nesztelenül  a konyhában teához való vizet forraltam...már az asztalon gőzölgött a rózsaszirmos teakeverék, mikor ismerős - erős tenyér simította végig a hátam...szeretem ezeket a hajnalokat, mert az a pár perc, amit együtt töltünk csendben, az többet ér minden feleslegesen kimondott szónál, mert elég, ha csak egymás szemébe nézünk vagy épp megérintjük a másikat. Ma is szereti selymes bőröm, ma is hisz bennem és ma is engem ölel szabadon, mert szabadságunk ajándék........
az erkélyen az üvegedényben kopogott az eső s álmomból riadtan ébredtem, mellettem a lányom feküdt, de az ágy másik oldala üres...

be kell vallanom évek óta szerelmes vagyok mindenbe, akkor kezdődött mikor Alma eljött hozzám, ez egy olyan érzés, mely megtanít őszintén, feltételek nélkül szeretni, úgy, hogy közben nem válsz áldozattá - mártírrá és csak adsz s nem érted miért nem kell ez a másik nemnek?

 Pár nappal ezelőtt egy nagy kereszteződés zebráján az egyik fehér csíkra letekintve megpillantottam egy szívet. Megköszöntem és magamhoz vettem s most megmutatom nektek is. Fából született.
Egy téglakerítés végig simítása, egy falevél szemügyrevétele, a szél játéka, a madarak szárnysuhanása az égen ugyanakkora örömet tud okozni számomra, mint megölelni valakit. A különbség csak annyi, ha A Férfit ölelem olyan finom szeretettel teszem ezt, melyben jó elveszni.

Úgy elvesznék már, de úgy, hogy közben Magam maradhatok, csak néha elgyengülni, nem akarni küzdeni, úgy sírni nem elbújva csak a boldogságtól.

Az elmúlt évek alatt nyitottam, ŐsBizodAlmam van az Emberekben s mindazok ellenére amit megéltem, mert meg kellett élnem - amit el tudok fogadni, engem még mindig elvarázsolnak az Emberek, a Férfiak különösen s minden egyes közeledésre mosoly a válaszom. Minden kedves szóra kedves szó a válaszom. Minden érintésre, érintés a válaszom.
Élettelen a játszma, a korlát, a számonkérés, az önsajnálat táptalaja láthatatlanul telt meg élettel s megértéssel. Ezáltal lecsupaszítva az Ember kerül előtérbe úgy, ahogy Van, együtt a bolondságaival, az érzelmeivel, az esetlenségével. A Lelket finom - selymes lepel takarja s mikor fel - fellibben a lepel s egy - egy Lélek alákucorodik az csodálatos.

Évekig bántottam magam, hogy nem vagyok elég, nem vagyok jó, nem kellek senkinek, ezért dolgoztam magamon, régen futó programokat írtam felül, sérelmeket, fájdalmakat engedtem el s lettem az ki tükörbe nézve még sosem találkozott tekintetével, vagyis igen, de sokszor fájt.

Reggel mikor már éreztem az eső illatát, tudtam, hogy újra egy újabb szembesülés jött el, estére a tisztító eső, feltöltött, lemosta 36 év porát

és megéreztem, hogy készen állok a szerelemre,
készen állok, hogy szeressenek,
készen állok, hogy szeressek...
készen állok..s hét év magánya egy szép álommal kezdődött,
hiszek a csodákba, mert az egész lét egy csoda,
CsodÁlOmm.....


2016. július 8., péntek

Zsálya otthonában


Nagyon izgalmas dolog történt. A májusi első klubról egy érdeklődő lemaradt, aki még aznap este meg is írta, hogy nagyon szeretett volna jelen lenni, de nem talált meg, ezért az egész napot azzal töltötte, hogy az összes anyagot amit Le Sauge - ról talált a világhálón átnézte, meghallgatta, elolvasta. Aztán a Biopiaci főzésről is lemaradt, ugyanis későn ért oda, mikor a piac már zárta a kapuit s ekkor keresett meg azzal a céllal, hogy nagyon szeretne velem együtt főzni.
Kitaláltuk, hogy töltsön velem egy délelőttöt és alkossunk közösen.
Ennek a napja Hetedik hó Hetedikére esett éppen - tegnap :-).



A piacról érkezett és különböző alapanyagokat hozott, amelyekből mikor kipakoltunk pár perc alatt meg is született, hogy mit fogunk alkotni. Így esett, hogy tegnap kenyeret sütöttünk, szezámos - almás - zellerkrémet, kapros cukkinikrémet és kardamomos - diós - meggy golyót készítettünk közösen az új konyhámban.

Emberként simogató volt számomra, hogy valakit ennyire érdekel a "munkásságom", ezért a beszélgetés is percről - percre mélyebb szinteket képviselt.

Akkor lássuk, mi és hogyan is készült Papp Eszter társaságában.


Cukkinikrém:
Kevés olajon a reszelt cukkinit sóztuk, pároltuk, majd reszelt sárgarépát, vöröshagymát, fokhagymát adtunk hozzá és ízesítettük a következő fűszerekkel: majoranna, borsikafű, cayenne bors, frissen mozsárban tört feketebors, garammasala. Amikor a zöldségek puhultak 2 fej paradicsomot és majd egy egész csokor friss kaprot kevertünk még a krémhez s összeturmixoltuk. A végén almaecettel és pirított tökmaggal bolondítottuk még meg egy kisebb adag virágos kakukkfű társaságában.

Szezámos - almás -  zellerkrém:
Kevés olajon koriandermagot és mustártmagot pirítottunk, majd a felvágott zellert ráhalmoztuk és fehérborssal, curryvel, sóval ízesítettük. Vöröshagymát, fokhagymát, pirított szezámmagot és egy citromnak a levét adtuk még hozzá egy 0,5 dl vízzel és fedő alatt pároltuk. Amikor a zeller megpuhult 1,5 almát kockáztunk még bele és összeturmixoltuk.


natúr turmixolt meggyből alkotás

Kardamomos - diós - meggy golyó:
A meggyet magoztuk, majd összeturmixoltuk. Kardamommal, fahéjjal, kakaóporral, barnacukorral, narancsvirágvízzel, kaporral, bazsalikommal és pirított, - majd durvára tört dióval ízesítettük s annyi aprószemű zabpelyhet adagoltunk hozzá, hogy vizes kézzel jól formázható golyócskákat kapjunk, melyeket pirított szezámmagba hempergettünk bele.


Az alapkenyér receptemet már leírtam nektek, így most nem ismétlem magam.

Majd közös asztalunknál elfogyasztottuk az ételt. Eszter számára két kis üvegbe tettem el krémet, hogy haza tudja vinni az ízeket, ne csak emlékezetébe, hanem kézzel foghatóan is.


A menü kialakításánál fontos volt számomra, hogy vissza - visszaköszönjenek az ízek, ezért a kapor a cukkinikrémben és a desszertben, míg a szezám a zellereskrémben és csakugyan a desszertben is fellelhető volt. A harmónikus ízek világában semmi sem erőszakos, direkt és tolakodó, finoman következnek falatról - falatra a különböző fűszerek, így biztosítva mind az öt elem megjelenését egy - egy különálló, de mégis összefüggő - jól kapcsolódó ételben.

A tegnapi nap újra magabiztosságot, hitet mutatott, ugyanis, sosem a mennyiség számít, hanem a minőség s ha már egy - egy érdeklődő emberben sikerül a magocskát elvetnem kifejezetten saját kérésre, annak nagyobb esélye van kicsírázni, mintsem, ha durva propagandával igyekeznék elérni olyan táptalajt, amelybe a vetett mag csak belehal.




Köszönöm ezt a csodás napot, a finom női energiát, amely újra segít a haladásomban, erősíti a magamba vetett hitet, hogy a misszióimat folytassam.

Béke!

"Ess el hétszer, kelj fel nyolcszor" (közmondás)

2016. június 12., vasárnap

Vöröslencsés dahl zöldborsos - zelleres csapatival

Június 11. - én a Biopiacon készítettem ételt s elhoztam a receptjét nektek, hogy bátran építsétek be a konyhátok étel repertoárjába, hiszen egyszerű, számtalan különböző alapanyagot fel lehet hozzá használni s a fűszerezése pedig csak kreativitás kérdése.


Vöröslecsés dahl zöldborsos - zelleres csapatival (vegán)



Kevés olajon fehér mustármagot pattogtattam, majd újhagymát, fokhagymát futattam meg rajta két kisebb szál egész fahéjjal, kurkumával, sóval, őrölt babérral, gyömbérrel, fekete borssal, köménnyel és szerecsendióval.
Amikor ez a fűszeres alap elkészült, újburgonyát, sárgarépát, zellert, petrezselyem gyökeret adtam hozzá, melyet kevés vízzel fedő alatt pároltam. Majd, mikor a zöldségek megpuhultak felöntöttem annyi vízzel, hogy ellepje a hozzáadott vöröslencsét. Ekkor még csilivel bolondítottam meg, de csak leheletnyivel.
A vöröslencse viszonylag hamar megfő, így lassú tüzön, fedő alatt főztem tovább.

Amíg elkészült bekevertem a csapati tésztáját: köleslisztből, tönköly fehér lisztből és teljeskiőrlésű tönkölyből. Sóztam, zöldborssal és zellerlevéllel ízesítettem s annyi vizet adtam hozzá, hogy jól formázható tésztát kapjak.

Kisebb darabokat tépkedtem belőle és kinyújtottam őket, lisztezett felületre helyeztem, hogy ne ragadjon le.
Száraz, forró serpenyőben mind a két oldalát megsütöttem.

A menü nagyon gyorsan elfogyott, a kész ételről még fényképet sem tudtam készíteni.
Örülök, hogy szívesen fogyasztottátok.

Július első biopiaci napján cukkinis lecsóval várlak Titeket.

Jövőhéten Június 18. - án a második főzőklubbon találkozhatsz velem.
Bővebb információkat itt találsz: Engedd, hogy Zsálya megfőzzön! II. felvonás
https://www.facebook.com/events/870450036393056/





2016. június 5., vasárnap

Tavasz - zöldek, nyíló érzékek

A Biodobozban a héten ez a zöld csokor várt, melyet biciklim kiskosarába helyeztem. A kosár tartalmából pedig egy újabb vegán hűsítő finomság készült.
 Ezt suttogja el Zsálya.....s várja, hogy a fehér virágú zsálya lentebb magját szórja...




 Uborkakrém tönköly cipóval zöld salátával (vegán)

A kenyeret a szokásos módon megsütöttem.

Az uborkakrém:
1 kisebb kígyóuborkát összeturmixoltam, leszűrtem. A levét megtartottam és mentával, citromnak a levével ízesítettem.

A kígyóuborkához őrölt köményt, frissen mozsárban tört koriander maggal, fokhagymával, sóval, borssal, szurokfűvel (oregánó) és pattogatott amaranttal, olajjal, kevés citromnak a levével ízesítettem.

Néhány levél római salátát, spenóttal, olajjal, almaecettel, mozsárban frissen tört fehér mustármaggal elkészítettem, majd megszórtam az egészet egy csipetnyi sóval.


Minden évben nagyon vágyom már erre az időszakra, amikor egész nap, csak úgy, gyümölcs vagy zöldség társaságában, friss levekkel lehet táplálkozni.
Olyan ez, mint az érzelmek, melyek télen megbújnak s Tavaszra mire megérnek bennem kizöldüllve harmonizálnak.
Nincs már külső hatás, mi megbolygatna azzal a tombolással, mint a "kiéheztetett" időszak útkeresése közben. Nem is keresek ilyenkor, de visszanézve rájövök igen, csak nem én irányítom teljesen. Hogy ez baj e? Nem. Mert ápoló, gondoskodó figyelemmel táplál, melytől újra szabadabban szárnyalhatok. Szárnyaim színesednek, szárnycsapásaim hangja zene, mint mikor húsz meg ötven madár repül fölöttem az Égen s hallom.

Teremt mindenki, mit teremt magának és másoknak?
Teret magának, másoknak s szárnycsapásainak zenéje már csak belül zenél magának.
Teremt még szineket, ízeket, mosolyokat, gondolatokat a létezésben, mely ha olvasol benne, a szemben ott várja, hogy valaki elolvassa.
Kódolt világ ez, a kód kulcsa kevésnek hozzáférhető, bár a kódok száma talán végtelen, mint a tér, melyben táncol a rét a füvekkel, virágokkal a széllel mely hozza - viszi az üzeneteket a távoli helyekről, néha csak suttogva.


Suttogta Zsálya......


2016. május 22., vasárnap

Le Sauge konyhájába beköszöntött a Tavasz

2016. Május 21. - én közös főzésre hívtalak Titeket.

Ezen az alkalmon hárman voltunk, ketten maradtak le és legnagyobb sajnálatomra 6 fő volt még, akik különböző elfoglaltságuk miatt nem tudtak velünk tartani. No, de majd legközelebb.


A menü a következő volt:
- Lélekvirág tea,
- csalán víz,
- Arabica masalás kukoricakása gombóc spenótkrémmel,
- magvas Tavaszi kert kincse saláta kapros megyszósszal,
- csírákkal és frissen sült kézműves tönköly cipóval.



Házi kenyeret, spenótkrémet és még egy kis adag ennivalót mindenki tudott  magával haza vinni :-).
Akkor jöjjenek a receptek.

Csalán víz:
A friss csalánhajtásokat egy zacskóba tesszük, vizet engedünk rá, és alulról el kezdjük összenyomkodni, hogy a csalán"szőrök" ne szúrjanak, majd turmixba helyezzük és kevés vízzel összeturmixoljuk. Ekkor átszűrjük (a fennmaradó részt tésztákhoz, pesztóhoz, sajthoz, salátához fel tudjuk használni) és annyi vízzel hígítjuk, amennyi innivalót szeretnénk. Egy nagyon finom vasban gazdag italt kapunk így, melyet ízesíthetünk, hogy azt a nagyon nyers zöld ízt, elvegyük, ha valaki még nincs hozzászokva. A vas C vitaminnal együtt tud teljesértékűen beépülni. Ha gyerekeket is kínálunk vele, érdemes almát reszelni bele, mazsolát vagy aszalványt adni hozzá.
 

Arabica masalás kukoricakása gombóc:
1 liter vízbe kb. 30 dkg nagyszemű kukoricakását tettünk sóval, arabica masalával, kurkumával és őrölt korianderrel fűszereztük. Amikor elkészült eme nagyszerű köret, tálcára terítettük, hogy hamarabb kihűljön és hogy könnyebben tudjunk belőle gombócokat formálni.
Készítettünk egy olajos keveréket (olaj, só, arabica masala) és aprítottunk petrezselyemlevelet, amivel a gombócokat tálalásnál együtt fogyasztottuk.


Spenótkrém:
Kevés olajon fokhagymát, spenótot pároltunk. Fűszereztük: sóval, szerencsendióval, fehérborssal s egy kevés citromnak a levével. Közben pirítottunk napraforgómagot, amit összeturmixoltunk a spenóttal. 
Tettünk el kisüvegekbe, melyek tetejére még egy csipet sót és olajat öntöttünk lezárás előtt.

Tavaszi kert kincse saláta:
Szezámmagot, tökmagot pirítottunk, aprítottunk. Fejes - és tölgylevél salátát, sárgarépát és újhagymát tépkedtünk, vágtunk a salátához, majd meglocsoltuk olajjal és az aprított magvakkal és sóval hintettük meg.

Kapros megyszósz:
Natúr meggybefőttet, rózsavízzel, narancsvirágvízzel, kardamommal, citromnak a levével ízesítettünk és turmixoltunk, majd az egészet egy csokor friss kaporral kevertünk össze.

Kézműves tönköly cipó (3 darab):

A kenyeret pár éve már magunknak sütöm, nincs kifejezetten, pontos receptem, vannak viszont apró dolgok, amelyeket betartok kenyérsütés közben, ezeket igyekeztem összeszedni:

- ha kettő fajta lisztből készítek kenyeret, amelyikből az egyik teljes kiőrlésű tönköly, akkor ebből az összliszt 1/3 át használom, a másik fajta lisztből vagy lisztekből tehát 2 - nem tesz ide per jelet a gépem 3 át.
Az átszitált (erre nem mindig van idő) liszthez 2 csipetnyi sót adok, majd jól összekeverem. Legtöbbször élesztőt használok, de van olyan, mikor öregtésztát (kovászt). Az élesztőt meleg, de nem forró vízbe morzsolom, a liszt mennyiségétől függően a felét vagy az egészet s egy teáskanál barna cukorral elkeverem, amit a liszthez töltök s begyúrok egy nem túl kemény tésztát, amely, ha jól kidolgozott, akkor szép, sima felületű lesz.
Letakarva félreteszem 1 órára, majd újragyúrom, megformázom s 0,5 órára újra letakarva kelesztem.
Mielőtt sütőbe teszem csap alatt vízzel átmosom, s ugyanezt teszem mikor kiveszem is.
Előmelegített sütőbe 200 fokon 10 percig , majd 150 fokon 45 percig – sütőtől függően sütöm.




Hogy mit adott ez a nap?

Reggel már korán a Biopiacon jártam, ahová Napraforgós - zöldborsos, fahéjas sóskakrémet vittem magammal s felvettem a biozöldségeket, amelyekből az ételek készültek. Előkészültem, teát főztem és vártam azt a két barátomat, akik velem tartottak.
Meggyújtottuk a mécsestartómban a kis mécsest, neki láttunk a kenyerek begyúrásának, majd minden folyamatot közösen végeztünk. 13:45 kor leültünk a megterített asztalhoz s egy tartalmas beszélgetés közben végig kóstoltunk mindent, külön - külön és együtt is.

Az ételeimnél arra figyelek, hogy minden, ami az asztalon található közösen adjon olyan harmóniát, mely minden elemet tartalmaz s ennek megfelelően emelik - támogatják az ízek egymást bennünk s ezáltal adva számunkra eufóriát.

Azt, hogy lelkileg hogy éltem meg ezt az alkalmat, ha le tudom majd szavakkal írni elmesélem nektek, addig is remélem találkozunk Június 18. - án a második alkalommal és előtte Június 11. - én a debreceni Biopiacon.

"Az erdő a határtalan kedvesség és jóakarat sajátos szervezete, amely semmit sem igényel a létezéséhez, de védelmet ad minden lény számára. Árnyat kínál még a favágónak is, aki elpusztítja."


Béke!